Az régóta köztudott, hogy az alkalmazott diéta a bél mikrobiomját befolyásoló egyik fő tényező, de hogy a a mikrobiomban az étrend által kiváltott változások milyen hatással vannak a gazdaszervezet patofiziológiai folyamataira, az már sokkal kevésbé tisztázott.
Túlsúlyos vagy elhízott személyeknél ismert, hogy a mikrobiom összetétele eltér a normál testtömegű egyének mikrobiomjának összetételétől. Sokan életük egy pontján megpróbálnak diétázni, hogy testsúlyukat csökkentsék.
A Charité – Universitätsmedizin Berlin és a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy nagyon alacsony kalóriatartalmú diétára fogott emberek esetében hogyan változik meg a mikrobióm szerkezete, s először tudták igazolni, hogy a nagyon alacsony kalória tartalmú étrend jelentősen megváltoztatja az emberi bélben található mikrobiom összetételét.
A fogyókúra hatásainak vizsgálata érdekében a kutatócsoport 16 héten keresztül 80 idősebb (menopauza utáni) nőt vizsgált, akiknek súlya az enyhén túlsúlyostól a súlyosan elhízottig terjedt. Napi 800 kalória bevitele mellett, a székletminták rendszeres elemzése azt mutatta, hogy a diéta csökkentette a bélben jelen lévő mikroorganizmusok számát, és megváltoztatta a bél mikrobióm összetételét.
A kísérlet során azt tapasztalták, hogy bár az anyagcsere hatásfoka javult, de a súlyos kalóriakorlátozás a baktériumok mennyiségének csökkenéséhez és a bél mikrobiómjának szerkezeti átalakulásához vezetett. A diéta utáni humán mikrobióm csíramentes környezetben tartott, azaz saját mikrobiom nélküli egerekbe ültették át, kontroll csoportnak olyan egerek szolgáltak, amelyek a diéta előtti mikrobiomot kapták.
Az eredmények megdöbbentőek voltak: azok az állatok, amelyek fogyókúra után székletet kaptak, testtömegük több mint 10 százalékát elveszítették, testzsírjuk csökkent. A diéta előtti székletnek semmilyen hatása nem volt a kontroll csoportra.
A székletminták részletesebben tanulmányozása során egy speciális baktérium – a Clostridioides difficile – fokozott kolonizációját figyelték meg. Míg ez a mikroorganizmus általában megtalálható a természetes környezetben és az egészséges emberek és állatok beleiben, száma a bélben az antibiotikum-használat hatására megnövekedhet, ami a bélfal súlyos gyulladását okozhatja. Az egyik leggyakoribb kórházi kórokozóként is ismert. A baktérium megnövekedett mennyiségét találták mind azoknál a résztvevőknél, akik befejezték a fogyókúrát, mind azoknál az egereknél, akik fogyókúra után bélbaktériumokat kaptak.
Prof. Spranger a kutatás eredményeit így összegezte:
„Sikerült kimutatnunk, hogy a C. difficile termelte azokat a toxinokat, amelyek jellemzően ehhez a baktériumhoz kapcsolódnak, és ettől függött az állatok súlycsökkenése” –
„A nagyon alacsony kalória tartalmú étrend súlyosan módosítja a bél-mikrobiomunkat, és úgy tűnik, hogy csökkenti a kolonizációs rezisztenciát a kórházi eredetű Clostridioides difficile baktériummal szemben. Ezek a változások csökkentik a tápanyagok felszívódását a bélfalon keresztül, különösen anélkül, hogy releváns klinikai tüneteket okoznának. Továbbra is tisztázatlan, hogy a C. difficile ilyen típusú tünetmentes kolonizációja károsíthatja-e vagy javíthatja-e az egyén egészségét, és ha igen, akkor milyen mértékben. Ezt további tanulmányok során kell majd tisztázni.”
Irodalom:
Jumpertz von Schwartzenberg R, Bisanz J.E., Lyalina S, et all, Caloric restriction disrupts the microbiota and colonization resistance Nature volume 595, pages 272–277 (2021)
https://www.nature.com/articles/s41586-021-03663-4